Szia, Viki vagyok,

női önbecsülésépítő coach és
kronobiológiai - self code - elemző

Korábban túlhajszolt, önmagát túlvállaló, a „nemcselekvést” nem ismerő megfelelési kényszerrel küzdő (kolerikus-empatikus-gyakorlati gondolkodó) nő.

Sokáig úgy gondoltam, hogy

Mélyen élt bennem a „LÉGY TÖKÉLETES! „, ” NYERD EL MÁSOK TETSZÉSÉT!” motiváció, ami a megfelelési kényszerem alapja volt.

Mindez azért, mert nem az adottságaimra, erősségeimre alapoztam, nem a bennem rejlő potenciálra és már meglévő értékeimre fókuszáltam, hanem arra, hogy „elrejtsem a hibáimat”, és mások elvárásai szerint cselekedjek, hogy ők majd ezért cserébe visszaigazolják azt, hogy „elég jó” vagyok.

Számtalanszor jutottam kiégés közeli állapotba, kb. 2-3 évente.

Emlékszem az utolsó alkalomra 6 évvel ezelőttre, amikor sírva ültem a teraszunk lépcsőjén…csak zokogtam megállás nélkül a kimerültségtől és a feladási vágytól.

Kiüresedettnek éreztem magam, a testem pedig különböző betegségek formájában jelezte, szinte „üvöltötte”, hogy ez így nem mehet tovább.

Hosszú önismereti út és önbecsülésépítés áll mögöttem, és ezidő alatt megtanultam, hogy:

a saját igényeimre és szükségleteimre való odafigyelés NEM ÖNZÉS, hanem ÖNBECSÜLÉS, és a „jóllétfókusz” a legjobb hatékonyságnövelő!

6 évvel ezelőtt ÖNMAGAMAT VÁLASZTOTTAM!

Felmondtam az addigi legmagasabb pozíciómból és legjobban (igencsak JÓL) fizető állásomból, hogy végre úgy éljek, ahogyan az nekem – a lelkemnek és testemnek – jó.

Ez a kép akkor készült rólam, amikor elhatároztam, hogy innentől kezdve a saját JÓLlétem az első!